Szerintem létezik a szabadság, a szabad akarat is, de a sors és a végzet is. Tudjátok például, hogyan játsszák a bridzset? Kiosztják a kártyákat - szerintem így születtünk. Hogy milyen lapja van az embernek, azt befolyásolja a genetika, a környezet, az idő. Ebben nincs szabadság, nincs választás...

De mint a bridzsben is, az nyer, aki a legtöbbet ki tudja hozni azokból a lapokból, amilyenjei éppen vannak. Ez a szabadság, a szabad akarat, hogy mit kezdünk azzal, amink van.(Feldmár András)

Ez egy nagyszerű idézet és kiválóan hasonlítja a bridzs játékhoz Feldmár András az életet.Teljesen egyetértek azzal, hogy "laposztással" születünk, tehát valamiféle testi és szellemi adottságok adva vannak. Ez teljesen egyértelmű, ezzel kapcsolatban szerintem mindenkinek azonos a véleménye, hiszen a genetika és a környezetünk által/hatására vagyunk azok akik. Arra a mondatra viszont egyáltalán nem egyhangú a vélemény, hogy "Ebben nincs szabadság, nincs választás...". 
Mindenen lehet változtatni, csak kellő kitartás kell hozzá! Nem születik senki sem egyenlőnek. Mindenki más tulajdonságokkal rendelkezik. Valakinek könnyebb, valakinek nehezebb változtatni a különböző dolgain. Elsősorban itt természetesen nem a genetikára gondolok, mert arról sokan nem tehetnek és azon nem is nagyon lehet változtatni, (persze bizonyos mértékben pl.: a testalkatunkat is tudjuk formálni) hanem a szellemi adottságokra, világnézetre és a gondolkodásra. Kellő szorgalommal és alázattal ezeken mind javítani és változtatni tudunk. Persze ennek az ellentéte is megtörténhet amennyiben nem vagyunk alázatosak és szorgalmasak, tehát szellemi képességeink gyengülnek és egyre rosszabb lesz a gondolkodásmódunk is. 
Tehát ebből a szempontból vitatkoznék az idézet írójával.

Az idézet második felébe nem nagyon lehet belekötni. Mindenkinek a saját dolga, hogy mit kezd a maga életével. Bármit mond vagy parancsol valaki, az csak jó tanács. A saját életünk felett teljes mértékbe mi rendelkezünk. Rajtunk áll, hogy elrontjuk vagy esetleg kihozzuk belőle a maximumot. A maximum kihozásához pedig hatalmas szorgalom kell.De az igazságba beletartozik az is, hogy nem feltétlen nyer mindig az, aki a lapjaiból a legtöbbet hozza ki. Van, hogy akármit is teszünk, akármennyire is hozzuk ki a maximumot magunkból, a nagyobb lapok ellen esélyünk sincs. Erre egy nagyon jó példa a genetika...Testnevelés órán nagyon gyakori példa az, hogy egy alacsonyabb diák, ha a végsőkig próbálkozik sem tud olyan magasra ugrani egy magasugrás során, mint a 20-25 centiméterrel magasabb osztálytársa, aki meg sem erőlteti magát. Ez egy elég jelentéktelen példa, de az élet sokkal jelentősebb helyzeteiben is történhet ugyanez velünk.
Nincs ez mindig így, de sajnos ez is benne van a pakliban!